HTML

Az elnyomás mondjon le!

Egy társadalomkritikus pszichológus blogja. Szex, feminizmus, család, antikapitalizmus.

Rendszerkritika

Friss topikok

  • sherrie: A könyv láthatóan félre lett értelmezve a blogger által. Nem egyértelmű, hogy csak nem akarja (ért... (2015.09.17. 15:24) Mohás Lívia: Nők a harmadik évezredben
  • zriff: Az egész cikk egy tömény férfigyűlölő femináci elmebaj. @Peter_Cs: Te elmebeteg vagy. Olvastam a ... (2015.01.21. 12:25) Miért vagyok feminista?
  • -JzK-: A másik oldal: www.ferfihang.hu (2013.09.01. 16:59) A feminizmusról röviden
  • Asta (törölt): Nekem az a véleményem, hogy ha kell ha nem, egy összeesküvés áldozatai vagyunk, és ez abból adódot... (2010.12.06. 19:40) Erőszak a hírműsorokban
  • egypszichoaktivista: @kindertojás: igen, ráadásul vannak alternatívák, csak pont azért nem lehet kipróbálni sem őket, m... (2009.12.29. 14:15) Mi a baj a kapitalizmussal?

Linkblog

2008.12.04. 23:33 egypszichoaktivista

Könyvajánló: A feminista, aki megelőzte Marxot

A cím persze hatásvadász, hiszen tudjuk, hogy nem Marx és Engels volt az első, akik a munkásosztály helyzetével foglalkoztak, és akik kommunizmusról beszélnek. Nem értékítélet tehát, ha azt mondom, a Kommunista Kiáltvány előtt is találhatunk olyan szerzőt, aki a munkások önszerveződésére buzdított, mégis jó tudni, hogy jelen esetben egy nőről van szó, aki mellesleg feminista is.

Flora Tristanról olvastam nemrég egy könyvet (Charles Neilson Gattey: Egy rendkívüli asszony élete), aki az 1830-as, '40-es években  írt több, a nők és a munkások elnyomásával, a nemi és gazdasági-szociális egyenlőtlenséggel kapcsolatos könyvet is. 

Flóra bántalmazó férjétől szenvedve (aki gyilkosságot is megkísérelt ellene), illetve Peruban, Angliában és Franciaországban tapasztalatokat szerezve lett feminista (és) forradalmár. Peruban érezte először úgy, hogy tennie kell valamit a szociális igazságtalanságok ellen, és meg is írta első könyvét, amiben már megjelennek később kifejtésre kerülő feminista, internacionalista nézetei. Javasolta benne, hogy létre kellene hozni olyan otthonokat, ahol a nők biztonságban és olcsón lakhatnak. Ebben az időben olvasta el Fourier összes írását, ami nagy hatással volt rá, bár úgy gondolta, nála egyszerűbb nyelven kell írni ahhoz, hogy a fontos gondolatok mindenkihez eljussanak. 

Ezután évekig utazgatott Angliában, gyárakat látogatott, kapcsolatba került a munkásokkal, és 1940-ben könyve jelent meg Londoni séták címmel. Kiderül belőle, hogy a londoni burzsoáziára már akkor is jellemző volt a túlzott fogyasztás, a pénz istenítése. Az országot a földbirtokosok és vagyonosok érdekei szerint kormányozták, míg az adók kétharmadát a gyári munkások és a mezőgazdasági dolgozók fizették (ez utóbbiak rosszabb helyzetben éltek, mint a rabszolgák). Az átlagos gyári munkásnak napi 14 órát kellett dolgoznia, a gyári tömegtermelés pedig egyúttal a kézművesség kihalásához vezetett. A munkások elsősorban választójogot szerettek volna, ettől várták helyzetük javulását (a chartisták 1839-ben nyújtották be petíciójukat a parlamentnek az általános választójogért).

Flora a prostitúcióról is írt, ami szerinte sehol sem olyan szervezett, nagyarányú és nyílt, mint Angliában. A kereslet akkora volt, hogy más országból is hoztak be (vettek meg) lányokat, és a bordélytulajdonosokkal a törvények is elnézőek voltak. A prostituáltak eközben betegen, nyomorogva, rövid ideig éltek.

A Kommunista Kiáltvány előtt 4 évvel írta meg Munkásszövetség című könyvét, aminek az alapvető állítása, hogy az 1789-es francia forradalom, miután megdöntötte az arisztokrácia uralmát, valójában a burzsoázia diktatúráját teremtette meg. A munkásság szerinte azért gyenge, mert megosztott, és egységbe kellene tömörülnie; Flora nemcsak beszél erről, hanem javaslatokat is tesz. Jöjjenek létre minden nagyvárosban bizottságok, a munkásság gyűjtsön kisebb összegeket, építsék fel a Munkásszövetség Palotáit. Ezekben tanítanák, gyógyítanák, ápolnák a munkásokat, betegeket és időseket. A munkásosztálynak tehát meg kell szerveznie önmagát. Eközben azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nők egy második elnyomástól, a férfiak uralmától is szenvednek, ezért nekik is egyenlő jogokat kell biztosítani.

Flora nem távolról figyelte, analizálta a munkásokat, hanem eljárt gyűléseikre, beszédeket mondott nekik, terjesztette közöttük könyveit. Közelről ismerte őket, az ő nyelvükön beszélt hozzájuk, így tudott hatást elérni, és így nyújt példát nekünk is.


Szólj hozzá!

Címkék: feminizmus kommunizmus könyvek igazságosság munkásosztály


A bejegyzés trackback címe:

https://egypszichoaktivista.blog.hu/api/trackback/id/tr25805028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.