HTML

Az elnyomás mondjon le!

Egy társadalomkritikus pszichológus blogja. Szex, feminizmus, család, antikapitalizmus.

Rendszerkritika

Friss topikok

  • sherrie: A könyv láthatóan félre lett értelmezve a blogger által. Nem egyértelmű, hogy csak nem akarja (ért... (2015.09.17. 15:24) Mohás Lívia: Nők a harmadik évezredben
  • zriff: Az egész cikk egy tömény férfigyűlölő femináci elmebaj. @Peter_Cs: Te elmebeteg vagy. Olvastam a ... (2015.01.21. 12:25) Miért vagyok feminista?
  • -JzK-: A másik oldal: www.ferfihang.hu (2013.09.01. 16:59) A feminizmusról röviden
  • Asta (törölt): Nekem az a véleményem, hogy ha kell ha nem, egy összeesküvés áldozatai vagyunk, és ez abból adódot... (2010.12.06. 19:40) Erőszak a hírműsorokban
  • egypszichoaktivista: @kindertojás: igen, ráadásul vannak alternatívák, csak pont azért nem lehet kipróbálni sem őket, m... (2009.12.29. 14:15) Mi a baj a kapitalizmussal?

Linkblog

2008.12.13. 22:15 egypszichoaktivista

Kinek jó a sztrájk?

Talán fel sem tűnik, hogy a médiában a különböző sztrájkok kapcsán nem arról van szó, miért is lehet (vagy inkább volt) fontos érdekérvényesítő eszköz a munkabeszüntetés.  Az "átlagember" elsősorban bosszankodik, ha leáll a BKV, nem indulnak a vonatok, vagy órákat kell várni a repülőtéren. Nem véletlen, hiszen mindenhol azt olvassák vagy látják, hogy a sztrájkoló munkások tehetnek mindenről. Ráadásul a média azzal foglalkozik, mekkora kárt okoz a légitársaságoknak és persze a gazdaságnak a repülőtéren zajló sztrájk, és káosz várható a vasútassztrájk miatt.

Pedig a sztrájk szerep az lenne, hogy ne lehessen bármit megtenni az alkalmazottakkal, hogy ne kelljen borzasztó munkakörülmények között, kevés pénzért dolgozniuk. Sokan elfelejtik, hogy a sztrájk alapvető munkavállalói jog, ugyanúgy, ahogy az is, hogy szakszervezeti keretek között védjük érdekeinket a munkahelyen.

Mindennek persze akkor lenne tényleges értelme, ha a sztrájkok összehangoltan zajlanának, ha nem lenne elfogadott a sztráktörés, és ha a szakszervezetek a munkások valódi érdekeit képviselnék. Ehhez persze nem megfelelőek a mostani, hierarchikus felépítésű szervezetek, nem is beszélhetünk tehát igazi munkás-önszerveződésről.

Emellett nem elhanyagolható körülmény, hogy azok, akik a sztrájk miatt nem jutnak el a munkahelyükre, és ezért esetleg retorziókra számíthatnak, nehezen lesznek megértőek a sztrájkolókkal. Amíg vannak olyan munkások, akiknek nem érdeke a sztrájk, és harcolnak is ellene, addig a sztrájk nem megfelelő eszköze a tiltakozásnak. Persze nem véletlenül alakult ez így ki: ha túl sokan jönnének rá, hogy a fontos dolgok valójában nem azon múlnak, ki mikor ér be a munkába, a rendszert nem tudnák fenntartani azok, akiknek ez jól jövedelmez.

Mindezek ismeretében sincs túl sok lehetőségünk. Támogatni kellene a valódi sztrájkokat, minden fogyatékossága ellenére, és nem elhinni azt, hogy a vasúton dolgozó munkás az irodai alkalmazott "ellensége". Csak így lehet erősebb az a réteg, amelyet kizsákmányolnak.

Szólj hozzá!

Címkék: sztrájk szakszervezet munkások önszerveződés


A bejegyzés trackback címe:

https://egypszichoaktivista.blog.hu/api/trackback/id/tr84821383

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.