HTML

Az elnyomás mondjon le!

Egy társadalomkritikus pszichológus blogja. Szex, feminizmus, család, antikapitalizmus.

Rendszerkritika

Friss topikok

  • sherrie: A könyv láthatóan félre lett értelmezve a blogger által. Nem egyértelmű, hogy csak nem akarja (ért... (2015.09.17. 15:24) Mohás Lívia: Nők a harmadik évezredben
  • zriff: Az egész cikk egy tömény férfigyűlölő femináci elmebaj. @Peter_Cs: Te elmebeteg vagy. Olvastam a ... (2015.01.21. 12:25) Miért vagyok feminista?
  • -JzK-: A másik oldal: www.ferfihang.hu (2013.09.01. 16:59) A feminizmusról röviden
  • Asta (törölt): Nekem az a véleményem, hogy ha kell ha nem, egy összeesküvés áldozatai vagyunk, és ez abból adódot... (2010.12.06. 19:40) Erőszak a hírműsorokban
  • egypszichoaktivista: @kindertojás: igen, ráadásul vannak alternatívák, csak pont azért nem lehet kipróbálni sem őket, m... (2009.12.29. 14:15) Mi a baj a kapitalizmussal?

Linkblog

2009.02.18. 14:21 egypszichoaktivista

A kommunistázás

Divat a kommunistázás, és nemcsak szélsőjobboldali körökben. Úgy tűnik, könnyebben el lehet adni bármilyen írást, ha mondjuk egy attitűdöt a "kommunizmusból" visszamaradt csökevénynek titulálunk, ha bármilyen negatívnak tartott viselkedést kommunista módszernek nevezünk, vagy ha valakit, aki nem szimpatikus, lekommunistázunk. És ezekben az esetekben a kommunizmus fogalma egyenlő a diktatúrával, az elnyomó rendszerrel, ahol a tisztességes polgárt megfélemlítik, átnevelő táborokba küldik, vagy egyszerűen csak lehallgatják és gyámkodnak felette. 

Pedig a kommunizmus nem ezt jelenti. És a kommunizmusnak nincsenek áldozatai. A múlt rendszer nem volt kommunista, és a Szovjetunió sem volt kommunista ország. Sőt, a nevével ellentétben nem volt jellemző rá, hogy munkásönigazgatásokból (vagyis szovjetekből) épült volna fel, hiszen azokat nagy részben már Lenin leverte vagy a működésüket ellehetetlenítette. Sztálin, Lenin vagy Rákosi diktátorok voltak, akiknek már nem sok közük volt Marx és Engels, vagy a korai szocialisták eszméihez, és csak elhitették az emberekkel, hogy itt a kommunizmus épül. Ezeknek a diktátoroknak, és az általuk létrehozott/vezetett rendszereknek voltak áldozatai, nem a kommunizmusnak. 

Marx, velük ellentétben nem azt vallotta, hogy állami tulajdonba kell venni minden magántulajdont, amit csak lehet, hogy aztán folytatódjon a kapitalizmusban megszokott kizsákmányolás, és a munkás továbbra se rendelkezhessen se munkaeszközével, se saját életével. Nem gondolta azt sem, hogy személyi diktatúrákra lenne szükség ahhoz, hogy aztán majd egyszer a távoli jövőben mindenki egyenlő lehessen. A kommunizmus nem erről szól, de úgy tűnik, ezt mégis szinte bárkivel el lehetett hitetni. 

A kommunizmus alapja a gazdaság teljes átalakítása, ami közösségi (nem állami!) tulajdonra épül, ahol a munkások szabadon szerveződhetnek, megszervezhetik saját munkájukat. A proletárdiktatúra nem azért szükséges, hogy a mostani uralkodóosztályt egy másik váltsa fel, hanem hogy eltöröljük az osztályokat, majd az államot. Mert az állam elsősorban arra való, hogy fenntartsa az elnyomó rendszert, és a hatalmon levőknek kedvezzen. Kommunizmusban nem "egyformák" lesznek az emberek, hanem egyenlőek gazdasági szempontból, ami egyszerűen fogalmazva csak annyit jelent, hogy mindenki hasonló feltételeket érdemel. Ha kicsit belegondolunk, nem igazságos egy olyan rendszer, ahol vannak, akik éheznek, mások pedig luxuscikkeket fogyasztanak csak azért, mert "jó helyre" születtek.

Ez a néhány mondat egy bonyolult ideológia leegyszerűsítése, de szerintem ennyiből is jól látszik, mennyire nincs igazuk azoknak, akik állandóan kommunistáznak. És az, hogy kommunizmust még nem igazán sikerült sehol sem felépíteni, nem jelenti azt, hogy ez lehetetlen. Ha tényleg fel kell dolgozni a múltat, akkor ideje úgy kezdeni hozzá, hogy bizonyos fogalmakat világosan határozunk meg, és nem valamilyen más fogalmat használunk helyettük. 

3 komment

Címkék: kommunizmus marx lenin sztálin diktatúra


A bejegyzés trackback címe:

https://egypszichoaktivista.blog.hu/api/trackback/id/tr74950764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

seaner 2009.02.22. 17:24:19

A cikked mondanivalójának lényegével egyetértek, de sok mindennel nagyon nem.

1.) A Lenin-Sztálin kontinuitás egész egyszerűen nem igaz.
2.) Marx nem vetette el az államosítás gondolatát a nagyiparban és a bankszektorban, igaz ezt még nem nevezte szocializmusnak.
3.) A proletárdiktatúra (mint átmeneti korszak) lényege éppenhogy a proletariátus uralkodó osztállyá emelése.
4.) Az államot - a marxizmus szerint - nem eltörlik, hanem az állam elhal. Nagyon lényeges különbség!
5.) A kommunizmus nem egy ideológia (vö: Marx: az ideológia "hamis tudat") és nem is egy felépítendő álomkép. "A kommunizmus a mi felfogásunk szerint nem állapot, amelyet létre kell hozni, nem is eszmény, amelyhez a valóságnak hozzá kell majd igazodnia. Mi kommunizmusnak azt az élő mozgalmat nevezzük, amely a mai állapotot megszünteti." (Marx-Engels: A német ideológia)

egypszichoaktivista · http://egypszichoaktivista.blog.hu 2009.02.22. 17:54:58

1. Egyáltalán nem teszek egyenlőségjelet kettőjük közé, és nem is tudom, mennyire nevezhető a folyamat kontinuitásnak. De egyrészt nem mentegetném Lenint (mert ha nem tesz bizonyos dolgokat, lehet, hogy nem így alakult volna a forradalom), másrészt a bejegyzés szándékoltan leegyszerűsítő. És persze az én tudásom is hézagos, ez egyelőre csak egy vélemény, kirohanás.
2. És én a kommunizmusról beszélek, arról, hogy az nem egyenlő az államosítással, ahogy sokan hiszik.
3. Igen, de aztán az osztály megszünteti önmagát, majd az államot, és ez a lényeg. Az, hogy ez a folyamat mennyi ideig tart, sokféleképpen értelmezhető. És amit írok, nem mond ellent annak, amit te.
4. Marxnál és Engelsnél valóban elhalásról van szó elsősorban, de ebben nem igazán hiszek, az eltörlés már nem marxi.
5. Én ideológiának nevezek elég sok mindent, és ez se nem pozitív, se nem negatív nálam. Álomképről szó sincs!

seaner 2009.02.22. 18:28:37

Ezekről a kérdésekről bőven lehetne eszmét cserélni, de a kommentelés erre nem igazán alkalmas, úgyhogy most nem igazán mennék bele mélyebben a dolgokba, úgyis a cikk fő mondanivalója a lényeg.

De azért az 1.)-hez muszáj még vmit hozzáfűznöm. Lenin is csak emberből volt és egy zseni is hibázhat. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az orosz forradalom lehetőségei abban az adott történelmi szituációban (félfeudális elmaradottság, csekély létszámú munkásosztály, háborúban kivérzett ország, polgárháború, intervenció stb.) igencsak korlátozottak voltak, úgyhogy nem igazán Leninen múlt, hogy miként alakultak a dolgok. Aztán 22 után már egyre kevésbé tudott beleszólni a dolgokba, addig pedig csak a "ki kit győz le?" kérdése volt napirenden.

Sztálin már jóval kedvezőbb helyzetben cselekedhetett, de ő ezt nem a forradalom javára használta fel, hanem vmi egészen másra. Sztem ha Lenin megélte volna a 30-as éveket ő is áldozatul esett volna vmelyik koncepciós pernek.