Kicsit le vagyok maradva, csak a napokban sikerült megnéznem a Lilja 4-ever című filmet. Nagyon felkavaró, ajánlanám mindenkinek, aki kurvázni jár, hátha ezek után nem lesz kedve, vagy kicsit máshogy viszonyul majd a dologhoz. A filmben egy olyan 16 éves lány életútját ismerjük meg, akinek gyakorlatilag nem volt más választása (hiszen az anyja elhagyta, pénzt kellett keresnie egy jövőnélküli városban), mint hogy prostituáltnak álljon. De a legszörnyűbb dolgok akkor történtek vele, amikor (egy férfiban megbízva) "hivatásossá" kellett válnia. Itt szó sincs önkéntességről, ez nyilvánvaló. Talán Lilját látva senki sem gondolja, hogy megérdemelte, amit kapott, vagy hogy élvezte a "szexet". A prostitúciót mégis fenntartják bizonyos intézmények, egyes emberek, és ők rosszul járnának, ha egyszer csak megszűnne. Ezért ők előszeretettel beszélnek "önkéntességről".
Érdekes módon a prostitúciót nemkívánatos, de "szükségszerű" jelenségnek tartók is amellett érvelnek (vagy inkább azzal nyugtatják a lelkiismeretüket), hogy meg kell különböztetnünk az önkéntes beleegyezést attól a helyzettől, amikor valakit erőszakkal prostituálnak. Mert ugye azt, ami majdnem kiböki a szemünket, általában észrevesszük, ami meg rejtettebb, és "csak" a néhány érintett (nő) lelkében zajlik, az nem érdekes. Ez egy tipikus liberális érvelés, ami nem veszi figyelembe a különböző nem nyilvánvaló kényszereket (pl. a gazdasági kényszert), ehelyett a szabadságjogokra hivatkozva elhiszik és elhitetik velünk, hogy mindenkinek szabad választása van.
A "szabad választás" fogalma szerintem elég kevés élethelyzetben értelmezhető. A szabadságnak önmagában semmi értelme, ahhoz, hogy érvényesíteni tudjuk, bizonyos mértékű szociális biztonság is kell, vagyis a szabadság egyenlőség nélkül csak egy nagy hazugság. Triviális példa erre, hogy hiába utazhatok szabadon külföldre, vehetek meg bármit az üzletben, ha nincs rá pénzem.
Nagyon kártékonynak tartom azt a fajta liberális érvelést, ami csak a fizikai és "törvénytelen" (törvénytelennek számít, amit a minket elnyomó képviselők annak nyilvánítanak a mi véleményünktől függetlenül hozott törvényekben) eszközöket nevezi kényszernek. Lehet, hogy vannak olyan nők, akik azért lesznek prostituáltak, mert valóban ezt választották, és nem is mennek benne lelkileg teljesen tönkre. De a prostituáltak többségét 12-13 éves korukban megerőszakolják, szexre kényszerítik, esetleg már kisgyerekkorukban molesztálják őket (sokszor a szülők, vagy más hozzátartozók). Ha később nem is szorulnak rá arra, hogy ebből éljenek, egyszerűen nem látnak maguk előtt más mintát. Ilyenkor mit mond egy liberális, hogyan nevezheti mindezt szabad választásnak?
Nem beszélve arról, hogy a prostitúciót az az axiómaként elfogadott vélekedés teszi lehetővé és tartja fent, miszerint a férfiaknak minden körülmények között szükségük van a szexre, ez jár nekik, bármilyen ára is legyen. És a tipikus érvelés ilyenkor, hogy "igény van rá", "prostitúció mindig is volt". Persze ezek az érvek valóban meggyőzőek lehetnek egyeseknek, hiszen Győzikére is igény van, ezért szerepel a tévében; háborúk meg mindig is voltak, úgyhogy nem számít, ha bárkit agyonlőnek. Lehet, hogy a példák kicsit naivnak tűnnek, de szerintem igény arra van, amire a többség/az erősebbek (jelen esetben a férfiak) igényt teremtenek, és ezt elhitetik a többiekkel. Ha valami hosszú évszázadokig elfogadott volt, az pedig nem jelenti azt, hogy ennek így is kell maradnia. A "szokás" nálam nem érv amellett, hogy egy jelenség kívánatos-e. Mindezt figyelembe véve nem hiszem, hogy helye lenne itt az önkéntességgel kapcsolatos vitáknak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.