Divat a kommunistázás, és nemcsak szélsőjobboldali körökben. Úgy tűnik, könnyebben el lehet adni bármilyen írást, ha mondjuk egy attitűdöt a "kommunizmusból" visszamaradt csökevénynek titulálunk, ha bármilyen negatívnak tartott viselkedést kommunista módszernek nevezünk, vagy ha valakit, aki nem szimpatikus, lekommunistázunk. És ezekben az esetekben a kommunizmus fogalma egyenlő a diktatúrával, az elnyomó rendszerrel, ahol a tisztességes polgárt megfélemlítik, átnevelő táborokba küldik, vagy egyszerűen csak lehallgatják és gyámkodnak felette. 

Pedig a kommunizmus nem ezt jelenti. És a kommunizmusnak nincsenek áldozatai. A múlt rendszer nem volt kommunista, és a Szovjetunió sem volt kommunista ország. Sőt, a nevével ellentétben nem volt jellemző rá, hogy munkásönigazgatásokból (vagyis szovjetekből) épült volna fel, hiszen azokat nagy részben már Lenin leverte vagy a működésüket ellehetetlenítette. Sztálin, Lenin vagy Rákosi diktátorok voltak, akiknek már nem sok közük volt Marx és Engels, vagy a korai szocialisták eszméihez, és csak elhitették az emberekkel, hogy itt a kommunizmus épül. Ezeknek a diktátoroknak, és az általuk létrehozott/vezetett rendszereknek voltak áldozatai, nem a kommunizmusnak. 

Marx, velük ellentétben nem azt vallotta, hogy állami tulajdonba kell venni minden magántulajdont, amit csak lehet, hogy aztán folytatódjon a kapitalizmusban megszokott kizsákmányolás, és a munkás továbbra se rendelkezhessen se munkaeszközével, se saját életével. Nem gondolta azt sem, hogy személyi diktatúrákra lenne szükség ahhoz, hogy aztán majd egyszer a távoli jövőben mindenki egyenlő lehessen. A kommunizmus nem erről szól, de úgy tűnik, ezt mégis szinte bárkivel el lehetett hitetni. 

A kommunizmus alapja a gazdaság teljes átalakítása, ami közösségi (nem állami!) tulajdonra épül, ahol a munkások szabadon szerveződhetnek, megszervezhetik saját munkájukat. A proletárdiktatúra nem azért szükséges, hogy a mostani uralkodóosztályt egy másik váltsa fel, hanem hogy eltöröljük az osztályokat, majd az államot. Mert az állam elsősorban arra való, hogy fenntartsa az elnyomó rendszert, és a hatalmon levőknek kedvezzen. Kommunizmusban nem "egyformák" lesznek az emberek, hanem egyenlőek gazdasági szempontból, ami egyszerűen fogalmazva csak annyit jelent, hogy mindenki hasonló feltételeket érdemel. Ha kicsit belegondolunk, nem igazságos egy olyan rendszer, ahol vannak, akik éheznek, mások pedig luxuscikkeket fogyasztanak csak azért, mert "jó helyre" születtek.

Ez a néhány mondat egy bonyolult ideológia leegyszerűsítése, de szerintem ennyiből is jól látszik, mennyire nincs igazuk azoknak, akik állandóan kommunistáznak. És az, hogy kommunizmust még nem igazán sikerült sehol sem felépíteni, nem jelenti azt, hogy ez lehetetlen. Ha tényleg fel kell dolgozni a múltat, akkor ideje úgy kezdeni hozzá, hogy bizonyos fogalmakat világosan határozunk meg, és nem valamilyen más fogalmat használunk helyettük.